A robotok már menedzsereket is tesztelnek!
A vezetők kiválasztása többnyire hosszú, jelentőségés felelősségteljes folyamat, amely ráadásul zsebre megy. Ha tévedünk, vagy mellényúlunk, nagyon költséges tud lenni. És nem feltétlenül a keresési és kiválasztási folyamat díja, hanem a következménye miatt. Egy adott helyre nem megfelelő vezető nem fog tudni jó döntéseket hozni, ebből pedig veszteségek adódnak. Talán ez magyarázza, hogy amíg a toborzásban, a tömeges felvételeknél vagy a nem vezető pozíciók betöltésénél egyre többen kínálnak okos és innovatív szoftver megoldásokat, addig a vezetők estében továbbra is az executive search a legelterjedtebb módszer, amelynek során még mindig az ember emberrel történő személyes kommunikáció a legfontosabb elem. A kiválasztási célokra fejlesztő cégek jó irányba tapogatóznak, mert hatalmas piacról van szó. Hazánkban erre csak nehezen alátámasztható becslések vannak, de Németországban a személyzeti tanácsadók és fejvadászok éves 45 milliárd eurós forgalmat könyvelhetnek el, a der Standard.at egy cikke szerint.
De a világ folyamatosan változik, és a fejvadászat sem működik másként, mint amit az önvezető autók jövőjének latolgatása során tapasztalunk, akár jónak tartjuk, akár nem, jönni fog! Már tudunk olyan biztosítótársaságról külföldön, ahol kísérleti jelleggel a vezetőket is egy mesterséges intelligencia segítségével választják ki. Akár egy tíz perces telefonbeszélgetés a robottal elegendő, amelynek során beszédelemzéssel állítják fel a személyiség diagnózisát. Számba veszik például a töltelékszavakat, amelyeket egy-egy nehéz kérdés megválaszolása előtti habozás során használunk. Bár a győztesre vonatkozó végső döntést nem robot hozza, a szoftver abban mégiscsak dönt, ki mehet tovább a következő kiválasztási körre. Annak pedig, aki kiesik a versenyből, ez végső döntésnek számít. Egyre több kiválasztásban működő szoftver érhető el a piacon, sokukat innovatív start up cégek találják ki és fejlesztik tovább. Segítségükkel az előszűrés gyorsan elvégezhető, bár ezek az eszközök és diagnosztikai módszerek engem az orvosi vizsgálatokra emlékeztetnek. A medicinában is használjuk a legfejlettebb analitikai eszközöket, a számítógépeket újabb és újabb szoftverekkel. Azonban a végső összegzést mégis ember végzi és a diagnózist ember állítja fel, méghozzá általában az érintett jelenlétében, figyelembe véve sok apró részletet, amelyet teljes komplexitásukban a gépek nem képesek értékelni. Úgy gondolom, az álláspályázatoknál, éppen úgy, mint az orvosi vizsgálatok végén, mindannyian elvárjuk, hogy ne csak gépekkel kommunikáljunk, hanem hús-vér emberekkel, akik ráadásul - még ha nem is nyertünk -, adnak némi útravalót, segítséget, visszajelzést a jövőre.
Ahogy a vezetői szerepmodell is folyamatosan formálódik, és folyamatosan távolodik a hierarchikus struktúráktól, helyet adva a még több érzelmi intelligenciának, a csoportmunkára való képességnek és az IT kompetenciáknak, úgy a mesterséges intelligencia megoldások lépésről lépésre megváltoztatják a kiválasztási folyamatot és ez alól a vezető-kiválasztás sem kivétel. Mindeközben akár álláspályázóként, akár kiválasztóként mi is együtt fejlődünk a mesterséges intelligencia megoldásokkal és sok tisztázatlan kérdésre is figyelnünk kell, mert az újabb és újabb megoldások morális, etikai és jogi problémákat egyaránt felvetnek.
